![giapgeneralis:
cidergyerek:
giapgeneralis:
chimie:
Ezt muszáj rebloggolnom, mert eddig azt hittem, József Attila a csúcs (“taní-tani” :)) . Másrészt viszont, mától tudok egy japán verset!
Ez kinai, ha nem tevedek. Jo pelda arra, hogy miert is szopas megtanulni egy mono-szillabikus [van ilyen magyarul?] nyelvet
Ez mekkora. Kínai nyelv lesz ez, ott van négyféle intonáció, amit az ékezetek iránya jelez (lentről fel, fentről le, fentről le majd fel, illetve csak fenn). Ugyanaz a szótag (jelen esetben a shi) tök mást jelent az egyes intonációkat használva, és tök más a jelük is, nyilván.
Én azt tudom, hogy a ba szó a négyféle kiejtéssel jelenti a következőket például: apa, cél, sérülés, lőni, kerítés. Bővebben
És ittvan ugyanez a shire.
Annyit megjegyeznek, hogy a vietnami megnagyobb kin… itt nem negy intonacio van, hanem hat!
Az egyik emberemet Vu-nak hivjak. Lefele es megtort hanglejtessel kell ejteni. Dehat amikor kirikkantasz az irodadbol, hogy Vu! Gyere be lsz hozzam! akkor nem figyelsz a hanghordozasra. Viszont a Vu felfele, csocs-ot jelent vietnamiul. Nem is ertettem vagy masfel honapig, hogy miert erolteti azt, hogy Kevin-nek hivjam, aztan elmagyarazta, hogy az egesz iroda vinnyogva rohog amikor szolok hozza.
[Azota is Vu-nak hivom]
Kínaiból csak a mandarinban van 4 hangsúly, a kantoniban tudtommal 6 vagy 7 hangsúly, de létezik olyan kínai nyelvjárás, amiben 10 hangsúlyt használnak.
A thaiban 5 hangsúly van, épp elég. Mellesleg az kellemes, ha más hangsúllyal teljesen mást jelent a szó. De durvább amikor például a közel-távol ugyanaz a szó, csak más hangsúllyal. Aztán találgasd a vidéki fogatlan taxisofőrnél, hogy messze még-e a messze.](http://28.media.tumblr.com/tumblr_lb240mMWbj1qaq2hco1_400.jpg)
Ezt muszáj rebloggolnom, mert eddig azt hittem, József Attila a csúcs (“taní-tani” :)) . Másrészt viszont, mától tudok egy japán verset!
Ez kinai, ha nem tevedek. Jo pelda arra, hogy miert is szopas megtanulni egy mono-szillabikus [van ilyen magyarul?] nyelvet
Ez mekkora. Kínai nyelv lesz ez, ott van négyféle intonáció, amit az ékezetek iránya jelez (lentről fel, fentről le, fentről le majd fel, illetve csak fenn). Ugyanaz a szótag (jelen esetben a shi) tök mást jelent az egyes intonációkat használva, és tök más a jelük is, nyilván.
Én azt tudom, hogy a ba szó a négyféle kiejtéssel jelenti a következőket például: apa, cél, sérülés, lőni, kerítés. Bővebben
És ittvan ugyanez a shire.
Annyit megjegyeznek, hogy a vietnami megnagyobb kin… itt nem negy intonacio van, hanem hat!
Az egyik emberemet Vu-nak hivjak. Lefele es megtort hanglejtessel kell ejteni. Dehat amikor kirikkantasz az irodadbol, hogy Vu! Gyere be lsz hozzam! akkor nem figyelsz a hanghordozasra. Viszont a Vu felfele, csocs-ot jelent vietnamiul. Nem is ertettem vagy masfel honapig, hogy miert erolteti azt, hogy Kevin-nek hivjam, aztan elmagyarazta, hogy az egesz iroda vinnyogva rohog amikor szolok hozza.
[Azota is Vu-nak hivom]
Kínaiból csak a mandarinban van 4 hangsúly, a kantoniban tudtommal 6 vagy 7 hangsúly, de létezik olyan kínai nyelvjárás, amiben 10 hangsúlyt használnak.
A thaiban 5 hangsúly van, épp elég. Mellesleg az kellemes, ha más hangsúllyal teljesen mást jelent a szó. De durvább amikor például a közel-távol ugyanaz a szó, csak más hangsúllyal. Aztán találgasd a vidéki fogatlan taxisofőrnél, hogy messze még-e a messze.
